HOGYAN REAGÁLJANAK AZ EGYHÁZAK AZ UKRÁN VÉSZHELYZETRE
Az egyházak a vészhelyzeti reagálás frontvonalában mozognak. A következők megtételével biztosíthatják, hogy a menekültek megkapják a megfelelő törődést, valamint védelmet az emberkereskedőkkel szemben.
Az 5 legfontosabb tipp a határnál szolgáló gyülekezeteknek
Legyünk beazonosíthatóak, hogy ilyen módon az emberek tudják, hogy kik vagyunk, és melyik szervezethez tartozunk.
Ne feledjük, hogy minden egyes embert, akikkel találkozunk, Isten ismer és szeret. Diszkrimináció nélkül ajáljuk fel a segítségünket, tekintet nélkül a faji, vallási, nemzeti hovatartozásra.
Párban dolgozzunk, sohasem egyedül. Ez mindenki számára biztonságosabb.
Alkalom adtán imádkozhatunk is az emberekért, de ne erőltessük rájuk az evangéliumot. Krízis helyzetben az embereknek sohasem volna szabad nyomást érzékelniük a megtéréssel kapcsolatban.
A határnál vagy a táborba érkezésünkkor a határrendőröknél vagy a megfelelő szerveknél jelezzük, hogy kik is vagyunk. Magyarázzuk el, hogy miért vagyunk ott, és mit szándékszunk tenni.
Az öt legfontosabb tipp azok számára, akik menekülteket szállítanak
Hívjuk fel a figyelmet az emberkereskedők tevékenységére a határnál. Kinyomtathatjátok a brossuránkat vagy megmutathatjátok a weboldalunkat. Az információk ukránul és an-golul is megtalálhatók.
Legyen látható helyen a személyazonosító okmányunk. A rólunk szóló információ egy példányát adjuk oda az utasunknak, amit meg is tarthat, valamint hadd készíthessen rólunk fotót.
Az emberek biztonsága elsőbbséget élvez. Készüljünk fel arra, hogy az elérhetőségünkkel kapcsolatos részleteket és információkat odaadjuk az utasunknak, valamint minden segítséget nyújtó szervezetnek is.
Építsünk ki bizalmat az utasunkkal, mondjuk el neki, hogy mi fog történik az úton. Ne tegyünk kitérőket vagy váratlanul ne álljunk meg!
Ha a fuvarunkat egy civil szervezet vagy egyház szervezte, készítsünk egy fotót annak bizonyítékául, hogy az utasunkat eljuttattuk a pontos címre, és biztonságban vannak. A fotót küldjük el az illetékes szervezetnek.
Az 5 legfontosabb tipp a menekültek szállítását kordinálóknak
Készítsük egy fotót a sofőr személyazonosító okiratáról, valamint az autóról is, a rendszámtábla legyen jól látható. Kérjük el a sofőr telefonszámát.
Készítsünk fényképeket az utas személyazonosító okiratairól.
Jegyezzük fel a célállomás címét és a kapcsolattartó személy nevét azon a címen (ha tudjuk, ki az illető).
Kérjünk egy fotót az utas(ok)ról, amely az érkezéskor készül a célállomáson.
Kapjanak tájékoztatást az országunkban érvényben lévő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban, mely tartalmazza azt is, hogyan kell bejelentkezniük a megérkezésük helyszínére.
A legfontosabb tippek azok számára, akik menekülteket szál-lásolnak el
Sebezhető embereknek fizikai és lelki biztonságra van szükségük. Így tehetjük ilyen biztonságos hellyé az otthonunkat:
Legyünk barátságosak! Kutatások azt mutatják, hogy a kommunikáció 90%-a non-verbális. Egy megnyugtató, barátságos hang, valamint nyugodt testtartás azt közvetíti az embereknek, hogy “Örülök, hogy itt vagytok!”, még ha közös nyelvünk nincs is. Amikor beszélünk, használjunk egyszerű szavakat és rövid mondatokat.
Legyen kéznél és látható helyen a személyazonosító okiratunk. Készítsünk másolatot az okiratainkról, melyet a vendégeink meg is tarthatnak, vagy engedjük meg nekik, hogy fotót készítsenek róla. Ez segíteni fog abban, hogy úgy érezzék, biztonságos személyek vagyunk, akiknek nincsenek rejtegetnivalóik, és bízhat bennünk.
Adjuk meg nekik a címünket! Adjunk a kezükbe egy térképet a környékről, valamint jelöljük be azt a helyet, ahol a tartózkodunk.
A kiszámíthatóság – tudni, hogy mi a következő lépés – fontos ahhoz, hogy a traumán átesett emberek visszanyerjék az egyensúlyukat. Magyarázzuk el, hogy mi a dolgok menete nálunk, hogy ilyen módon a vendégeink tudják, mit várhatnak a nap folyamán.
Legyen néhány egyszerű szabályunk azzal kapcsolatban, hogy mi a menete a dolgoknak nálunk. A házunknak mely részeibe lehet bejárásuk a vendégeknek? Mikortól nem szabad zajongani éjszaka az otthonunkban? A konyhánkat használhatják arra, hogy ha szeretnének, akkor főzzenek valamit? Magyarázzuk el, hogy nálunk mely viselkedési formák nem elfogadottak! (pl.: dohányzás)
Segítsünk a vendégeinknek abban, hogy jól érezzék magukat: öltözetünk legyen szolíd és illendő a közös helyiségekben. Tartsuk tiszteletben a fizikai határokat; kérjünk engedélyt az előtt, hogy megérintenénk a vendégeinket .
Biztosítsunk privát szférát a vendégink számára – külön szobát, ahová visszavonulhatnak, vagy olyan kijelölt területet, amit szabadon használhatnak. Lehet, hogy szeretnének egy olyan biztonságos helyet is, ahová a dolgaikat elrakhatják.
Közöljük a vendégeinkkel, hogy milyen hosszan tudjuk őket elszállásolni! Ez kiiktatja a bizonytalanságot, és segít abban, hogy végiggondolják, mi legyen a következő lépés.
Hadd használhassák az internetünket – a menekültek alig várják, hogy kommunikálhassanak a családjukkal és barátaikkal, hogy támogassák őket, valamint azért, hogy biztonságban tudják őket.
Segítsünk a vendégeinknek abban, hogy megtudják, miként kell bejelentkezniük a helyi hatóságoknál. Ezzel kapcsolatban itt találunk információkat.
Hogyan maradhatnak biztonságban a krízis idején a nők és gyerekek a szexuális erőszakkal szemben
Maradjunk éberek: krízis idején a szexuális bántalmazás és erőszak még biztonságos helyeken is előfordulhat, például menedékhelyeken vagy menekülttáborokban.
Kommunikáljunk olyan emberekkel, akikben bízunk, és rendszeresen érintkezzünk velük; készítsünk fotókat, hol vagyunk, és ezeket küldjük el neki.
Kapcsolódjunk más nőkkel, akiktől támogatást kaphatunk:
- Maradjunk csapatokban
- Másokkal felváltva figyeljük a környezetünket
- Felkapcsolt lámpa mellett aludjunk
- Wc-re/Fürdőszobába csapatban menjünk
- Tegyünk úgy, mintha ismernénk azokat a nőket és gyerekeket, akiket éppen zaklatnak. Szakítsuk félbe őket, és kérdezzük meg, hány óra van.
Legyünk kezdeményezőek! Kérjük meg azokat a férfiakat, akikben bízunk, hogy lépjenek közbe, ha nemkívánatos dolgot észlelünk.
A felnőttek mindig legyenek a gyerekek mellett. Ellenőrizzük le azokat az ismeretlen felnőtteket, akik a gyerekek közelébe kerülnek. Beszélgessünk el a gyermekeinkkel arról, hogy mely viselkedési formák a biztonságosak.